Az izraeli miniszterelnök három, egyelőre teljesíthetetlennek tűnő feltételt szabott ahhoz, hogy véget vessenek a háborúnak a Gázai övezetben. Nemzetközi sajtószemlénkben előkerülnek a világ vezető lapjainak, szerkesztőinek értékelései 2023-mal, valamint reményei és félelmei is 2024-el kapcsolatban.
A Nyugat bénázása Kína szemében is a gyengeség jele lehet.
100 hibát találtak a jelentkezési lapján.
Az elfoglalt területekhez ragaszkodik.
Jens Stoltenberg biztos abban, hogy Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz.
A brit lap szerzője végigveszi azokat a következményeket, melyek arra az eshetőségre vonatkoznak, ha a Nyugat átengedné Putyinnak Ukrajnát.
Bár tíz évvel a Majdan jelképezte forradalom és az orosz agresszió első hulláma után Ukrajna még nem érett az EU-tagságra, de elindult az euroatlanti integráció irányába, míg Oroszország egyre mélyebbre süllyed az önkényuralom mocsarába.
Háború, fegyveres konfliktus, katonai hadművelet – bár Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin is nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogyan nevezzük az Ukrajnában zajló eseményeket, nemzetközi jogi értelemben teljesen mindegy, melyik kifejezést használjuk. A háborút ugyanis 75 éve nem a neve, még csak nem is a hadüzenet alapján definiálják, kizárólag a tényekre alapozzák annak megítélését.
Magyarország nevében, saját politikai érdeke szerint megakasztotta Orbán Viktor az Európai Uniót, és nincs jele, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztásig változtatna a totális blokád taktikáján.
Úgy tűnik, az OMV és a Wintershell oroszországi olaj- és gázmezőkben meglévő érdekeltségeire pályázik Oroszország. Vlagyimir Putyin elnök szerdán olyan rendeleteket írt alá, amivel gyakorlatilag elkobozhatják a külföldiek tulajdonrészét.
Továbbra is téma a nemzetközi sajtóban a legutóbbi EU-csúcs, és Orbán Viktor már-már közmondásos kávészünete. Több lap is azt elemzi, mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel, mármint a magyar miniszterelnök és az Unió összefeszülésével. Az MCC bécsi egyetemi tulajdonszerzésével összefüggő újabb hírt közöl a Die Presse. Az Independent az izraeli helyzetet, a Politico Donald Trump autoriter vezetőkhöz fűződő vonzalmát tárgyalja. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Az Orbán-Erdogan-találkozó több nemzetközi lapban téma, ahogy továbbra is fókuszban van a magyar miniszterelnök és az EU csörtéje is. A budapesti tőzsde teljesítményét elemzi a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Süddeutsche Zeitung a szerb önkormányzati választásokról ír. A Timesban William Hague, volt brit konzervatív vezető, a Project Syndicate-ben Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter ír az ukrajnai háborúról. A Washington Post és a Financial Times az izraeli helyzetet értékeli. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Fontos és örvendetes a döntés, noha a belépésig még hosszú és kanyargós út vezet, írja a brit lap.
Az orosz elnök bejelentette, hogy a finn határ mentén létrehozzák a Leningrádi Katonai Körzetet, ahol csapatösszevonásokat fognak végrehajtani.
A magyar kormányfőnek még bőven lesz lehetősége, hogy vétózzon Ukrajna ügyében, írja a Financial Times. A Der Standard szerint Ausztria rossz szövetségeket köt, amikor Magyarországgal és Szerbiával paktál. Donald Trump Orbán Viktort idézi. A Süddeutsche Zeitung és a Guardian az izraeli helyzetet és Benjamin Netanjahu politikai jövőjét elemzi. A Wall Street Journal arról ír, hogy fordulhat majd a kocka az ukrajnai háborúban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A német lap szerzője az orosz-magyar kapcsolatok elmúlt másfél évtizedét foglalta össze cikkében, melyben többek közt azt írja, hogy Orbán Viktor Ukrajnáról már 2014-ben úgy beszélt, ahogy Oroszország szokott.
Hivatalosan is bejelentették, hogy másik börtönbe viszik az ellenzéki vezetőt, Oroszország egy másik régiójába. Navalnij szövetségesei a legrosszabbtól tartanak.
Az Európai Unió továbbra sem vezet be közös szankciókat az orosz gázra, helyette a tagállamok kezébe adja a bosszú eszközét - noha mára már teljesen valószínűtlenné vált, hogy Moszkva megint elkezdené tekergetni a gázcsapokat. Mindeközben Bulgária zsarolása célt ért, csak nem Moszkvánál, hanem Bécsnél, Szerbia pedig nincs már kiszolgáltatva a Gazpromnak. Döcögünk tovább az orosz energiáról való leválás útján.
Kijózanító véget ért Ukrajna számára az év. A harctéren nem sikerült fordítani a háború menetén, és mostanra támogatói is elfordultak Kijevtől, választásokra készülnek, nem fegyverszállításra. Vlagyimir Putyin ezzel kiszabadult a szorítóból, de jelentős kihívások tornyosulnak előtte is.
Több lap, így a Guardian és a New York Times is az Európai Unió belső konfliktusairól ír, utóbbi elemzője például elhatalmasodó pánikot emleget. Az apropó többek közt az Orbán Viktor és az unió közti politikai ellentét Ukrajna ügyében, aminek a kimenetele, ahogy arról többen is írnak, még mindig bizonytalan. A nemzetközi sajtóban természetesen szó esik a Magyarország számára megítélt EU-s pénzről is – van olyan EU-s politikus is, aki szerint az unió feláldozta a magyar demokráciát, a Süddeutsche Zeitung pedig azt elemzi, mi lehet az ára az Orbán-EU egyezségnek. Ukrajna számára csak rossz opciók vannak a háborúban, írja a Der Standard. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
